Közismert hiedelem szerint ha a medve gyertyaszentelőkor meglátja az árnyékát, elnyúlik a tél, de ha nem, korai tavaszra számíthatunk. CLAUUE GAIUNEBET feltevése szerint ez a babona a naptárrendszer félreértéséből született. A francia tudós úgy véli, hogy a medvének nem nappal, hanem éjjel kellene megnéznie az árnyékát, kiderítendő, telihold van‑e vagy sem (már a félhold is… Tovább
Elteltek az ünnepek, megettük az utolsó fiókban megbúvó csoki mikulásokat és szaloncukrokat, elcsomagoltuk a karácsonyfadíszeket, hétköznapjaink visszatérnek a megszokott kerékvágásba. Lavírozunk a munka, projektek, tervek, gyerekek iskolába hordása, különórák díszítette labirintusunkba. Nap végén ájultan zuhanunk az ágyba, és mire végre pihenhetnénk, valamilyen rejtélyes okból nem tudunk elaludni, reggel pedig nem tudunk felébredni, nem ereszt az… Tovább
Tapasztalataim szerint az immunrendszert három dolog képes a leginkább megtépázni: a stressz, a kialvatlanság, és a tél. E három tényező együttes kombinációja garantált betegeskedést jelent, mindaddig, amíg nem teszünk ellene, tudatosan. A tél évszaka, azaz a fényhiány, a természet csendje azt üzeni: lassíts, pihenj, vonulj el! Mégis, fegyorsult életvitelünkben aligha akad olyan, aki ezt be… Tovább
Egy hosszú, téli átfagyoskodott nap után nincs jobb érzés, mint nap végén belecsobbanni egy kád forró vízbe, és belemerülni a gyógynövényillatba. A gyógynövényeket változatosan, különböző célokra alkalmaztuk, így a fürdőzéshez is készültek jól bevált keverékek, receptúrák. Édesanyánk régebben szénamurvával vagy tönkölypelyvával keverte a különböző szárított füveket, majd natúr nyersvászonból készült zsákba varrta, a teafilterhez hasonlóan… Tovább
Manapság csak legyintünk az ún. babonaságokra, holott eredetüket a népi gyógyászatban és a bűbájosok házi orvoslásában is megtaláljuk. Némelyik népi gyógymód hóbortosnak tűnhet, pedig gyakran orvosilag igenis megalapozottak. Az orvosszerek mellett a gyógyítók ráolvasásokat és varázsmondókákat is alkalmaztak: a gyógyerejükbe vetett hit fontos lelki összetevője volt a gyógyászatnak. Napjainkban placebohatásnak nevezzük, ha a beteg gyógyulását… Tovább
Dr. Pető Gabriella csecsemő- és gyermekgyógyász, 12 éve praktizál házi gyermekorvosként Tiszaújvárosban. A gyógynövényeket régóta használja és hasznos kiegészítőnek tartja a hagyományos orvosi terápiában. Pácienseinek jó szívvel ajánlja a Szénafüvek sópárnát, amelynek hatásairól, gyerekeknél történő alkalmazhatóságáról kérdeztük, különösen a téli légúti megbetegedések idején. Mióta alkalmazza a gyógynövényeket a praxisában? Már egyetemista koromban érdekelt a népi… Tovább
Az esztendő utolsó napja, szilveszter, a néphit szerint mágikus erővel bír és számos, az emberi életre, az állatállományra és a termés bőségére vonatkozó szokást, hiedelmet von maga köré. A lányok gombócfőzéssel, ólomöntéssel tudakozódtak jövendőbelijük neve, foglalkozása után, vagy férfinadrágot rejtettek párnájuk alá, hogy megálmodják ki lesz a vőlegényük. Ha pedig sótlan pogácsát sütöttek és azt… Tovább
- Azon a télen történt, amikor még kislány voltam s emlékszem, olyan nagy tél volt, hogy a hidegben lefagyott a szamarak füle s még a szarvuk is. – Akkor tanultad azt a vicces farkasos éneket is? – Igen, akkor, de mesélem nektek szépen az elejétől – mosolyodott el édesanyánk. Tátika bejött értünk a városba. A hószánt a… Tovább
Pörög az életed, jó társa vagy a párodnak, jó szülője a gyerekednek, jó gyereke a szüleidnek. Jó munkatárs a munkahelyeden, ha vállalkozol ott is jó vagy mert mindent határidőre teljesítesz. Jó szomszéd mert mindig meghallgatod kivel mi történt és ha segíteni kell te vagy az első aki megteszi. Jó barát is vagy mert meghallgatsz, megértesz,… Tovább
Az év utolsó hónapjára számos ünnep és hagyomány jut, de talán a december 13‑i Luca napját övezi a legtöbb hiedelem és népszokás. A naptárreformot megelőzően – a Gergely-naptár életbelépése, azaz 1582 előtt – Luca napjára esett a napforduló. Ilyenkor volt a leghosszabb az éjszaka, a legrövidebb a nappal. Ezen a napon elsősorban a tyúkok termékenység varázslása… Tovább
