Miért alszunk valójában?
Kutatók állandóan keresik a választ a kérdésre, hogy miért is alszunk? Számos elmélet létezik ugyan szerepére az emberi / élőlény-létben, de egyértelmű nem igazán született még… Az alvás tehát egy igencsak misztikus folyamat, mi most mégis néhány érthető választ igyekeztünk összegyűjteni arra, miért lényeges.
Életünk egyharmadát, egynegyedét alvással töltjük, ebből pedig lehet következtetni rá, hogy az alvás az életben fontos dolog.
Az alvás regenerálja az agyat
2013-ban látott napvilágot egy kutatás, amely rávilágított, hogy egy kimondhatatlan nevű, oligodendrocyta nevű sejt termelődik újra ilyenkor. Ennek funkciója az idegrendszer sejtszintű védelme. Az elvégzett egérkísérletek során akkor kapcsoltak be a stresszel és sejthalállal kapcsolatos gének, amikor a rágcsálókat ébrenlétre kényszerítették.
Az alvás szerepe nélkülözhetetlen módon segíti a túlélést
Szintén érdekes belegondolni abba, hogy az alvás inaktivitása miatt alapvetően veszélyben lehetne a legtöbb élőlény. Nyilván, ez ma már inkább az állatvilágban kérdés. Ilyenkor nincs vadászat, nincs evés, nincs párzás, és könnyen prédává is lehet válni – mi hát mégis az alvás szerepe? Olyasmi, ami egyáltalán nem kivitelezhető éber állapotban. Nemes egyszerűséggel a hatékonyság növelése, és a túlélést segítő éber funkciók javítása. A kipihent élőlény gyorsabb, fókuszáltabb, eredményesebb, és könnyebben észleli a veszélyt is.
Egyes elméletek szerint megtisztulás az alvás
Ahogy a bőr is regeneráltabb, teltebb, simább a reggeli ébredéskor, úgy az egész szervezet és az agy számára is hasonló megtisztulás történik éjjel, alvás során. Például az anyagcserére és az agy működésére vonatkozóan is, „tiszta lapot” kap a szervezet. Ez egyébként megmagyarázza azt is, miért érzi magát karcsúbbnak az ember ébredés után!
Miért alszunk máshogy a különféle életkorokban?
Alvás során lassul az anyagcsere, így az agy anyagcseréje is, de nem kerül az ember hibernált állapotba: a külső ingerekre éberré tudunk válni, képesek vagyunk reagálni. Amíg gyerekkorban az anyagcsere általában gyors, és az éjjeli lassulás erősen érezhető, ráadásul biztonságban érezzük magunkat, addig időskorban eleve lassabb az anyagcsere, és mi érezzük úgy, hogy vigyáznunk kell másra. Ebből következik, hogy a gyerekek mélyebben és többet alszanak, az idősek alvásigénye pedig alacsonyabb, alvásminőségük gyengébb.
Miért alszunk borongós időben többet?
Bár most épp tombol még a nyár, a borongós napokon biztos Te is tapasztaltad, hogy többet akarsz aludni… Nos, ennek az az egyszerű oka van, hogy sötétben több melatonin választódik ki a szervezetben. Ez az alvást segítő hormonunk, amelynek köszönhetően el tudunk aludni. Ha azonban egész nap termeli a szervezet, egész nap aludni tudnánk, ugye…
Hogy miért alszunk, ezek alapján egy fokkal már világosabb… De az, hogy miért álmodunk?
Ha az alvás valamilyen misztikus cselekvés, akkor az álmodás egyenesen mágia! Rengeteget igyekeznek ezt a területet is kutatni a szakemberek, több-kevesebb sikerrel. Leginkább az az elmélet terjedt el az álmodással kapcsolatban, hogy az agy ilyenkor tesz rendet a szükséges és szükségtelen információk közt, ilyenkor csoportosítja mindazt, amit megtanult napközben. Sigmund Freud 1900-ban jelentette meg Álomfejtés című könyvét, amelyben ő a kielégítetlen vágyakhoz, tudat alatti késztetésekhez kötötte az álmodást.
Az álom az úgynevezett gyors szemmozgásos, REM-fázisban jelenik meg, amelyek előfordulását csökkenthetik az altatók. Ha a REM-fázis kimarad, hosszabb távon koncentrációzavar léphet fel. Tehát az altatók hatásmechanizmusa távlatilag pontosan ellentétes lehet azzal, amit az ember elvárna tőle, amiért eleve aludni tér…
Válassz természetes megoldást a jobb alváshoz! Szénafüvek gyógynövényes alvópárnák tönkölypelyvával + 10 féle gyógynövény keverékével pamuthuzatban.