Az álmok vilá­ga, ami­óta csak alud­ni, érez­ni és gon­dol­kod­ni képes az ember, rop­pant soka­kat tesz kíván­csi­vá. Nem vélet­len, hogy sok álmos­könyv talál­ha­tó a pia­con és ren­ge­te­gen keres­nek rá nap mint nap az álmuk­ban meg­je­le­nő szim­bó­lu­mok jelen­té­sé­re. Sőt, még neves pszi­cho­ló­gu­sok is fog­lal­koz­tak / fog­lal­koz­nak a témá­val, tehát nem­csak a misz­té­ri­um-része, hanem a min­den­na­pok­ban hasz­nál­ha­tó mód­sze­rek is begyű­rűz­tek a köz­tu­dat­ba, hogy az ember meg­ért­se, mit jelen­te­nek az álmai.

Bár nagyon izgalmas például a Krúdy-féle álomfejtés is, mi most nem ezekkel a szimbólumokkal foglalkozunk, hanem arra segítünk rávilágítani, valójában mit is jelent „megfejteni az álmod”, milyen módon teheted meg, és mit tudsz belőle magaddal vinni a szürke hétköznapokra.

A modern álomfejtésnek két megközelítése van

A XX. szá­zad­ban kez­dő­dő, modern­ko­ri álom­fej­tés­nek két ága ismert, ezek közül

• az egyik a szim­bo­li­kus álom­fej­tés, ami­kor adott ember adott álmá­ban az adott szim­bó­lu­mok­ra kere­sünk egye­di magyarázatot;
• a másik pedig a kód­rend­sze­rek­re épü­lő álom­fej­tés, ebben az eset­ben min­den képi szim­bó­lum­hoz adott, fix jelen­tés tar­to­zik. (Ez érvé­nye­sül pél­dá­ul az álmos­köny­vek­ben, így Krúdynál is.)

A pszichológia az elsőt ismeri el

Bár a máso­dik, fixált kód­rend­sze­rek­re épü­lő álom­fej­tés volt „előbb”, a pszi­cho­ló­gia tudo­má­nya az álom­fej­tés­sel iga­zán Sigmund Freud óta fog­lal­ko­zik. Bár saját korá­ban nem örven­dett túl nagy nép­sze­rű­ség­nek, az 1900-as Álomfejtés című műve az első olyan tudás­anyag az álmok kap­csán, amely nem az adott jelen­té­sek oldal­ról köze­lí­ti meg az álmo­dás folya­ma­tát, hanem a tudat­alat­ti­ban rej­tőz­kö­dő infor­má­ci­ók­ból eredezteti.

Freud az álmo­kat elnyo­mott vágyak, érzé­sek meg­nyil­vá­nu­lá­sa­i­nak tar­tot­ta, amely folya­mat során fon­tos, hogy alvás köz­ben a tudat nem gya­ko­rol kont­rollt. Mivel ezek a vágyak más módon nem tör­het­tek utat kife­lé, így fan­tá­zia­ké­pek for­má­já­ban jelen­tek meg. Az álmok­ból tuda­ti szin­ten, emlék­ként meg­ma­radt képek­ből és érzé­sek­ből fejt­he­tők vissza rej­tett jelen­té­se­ik. Freud mód­sze­re rop­pant komp­lex, mai tudás­sal néz­ve pedig szá­mos pon­ton érhe­ti kri­ti­ka. Ami azon­ban min­den­kép­pen tény, hogy ő ala­poz­ta meg a mai álom­fej­tés elmé­le­te­it, sőt, egyes ele­me­it a még most is sike­re­sen alkal­maz­zák a pszi­cho­te­rá­pi­ás folyamatokban.

Freud elmé­le­te­it C.G. Jung gon­dol­ta tovább. Szerinte ugyan­is a pszi­ché egy „önál­ló és önsza­bá­lyo­zó orga­niz­mus”, álma­ink során pedig tuda­tos és tudat­ta­lan atti­tű­dök hat­nak egy­más­ra. Hűen önma­gá­hoz, az álom­fej­tés­ben is szor­gal­maz­ta az arche­tí­pu­sok meg­ál­la­pí­tá­sát, amely alap­ján, (bár sémák­ra épít­ve), de job­ban meg­is­mer­he­tő az embe­ri sze­mé­lyi­ség. Ilyen for­mán az álmo­dást a holisz­ti­kus önmeg­is­me­rés része­ként definiálta.

Az álom fő meg­ha­tá­ro­zá­sa egyéb­ként, hogy alvás köz­ben látott fan­tá­zia­él­mény, amely az alvás bizo­nyos sza­ka­szá­ban, a REM-ben követ­ke­zik be. (Más néven Rapid Eye Movement, azaz gyors szem­moz­gá­sos sza­kasz.) Ha vala­ki köz­vet­le­nül ezután ébred fel, akkor emlék­szik az álom­ra. Amennyiben min­den alka­lom­mal perc­re ugyan­ak­kor ébresz­te­nek fel vala­kit a REM-ből, bizo­nyí­tott tény, hogy követ­ke­ző alvás­kor a fél­be­sza­kadt álmot tovább álmodja.

Az álom­fej­tés­ben segít­het az álomnapló

Amennyiben elru­gasz­ko­dunk a fix szim­bó­lum­rend­sze­res álom­fej­tés­től, az álom­nap­ló írá­sa rend­kí­vül sokat segít­het. Erről koráb­ban írunk már egy cik­ket, hogyan is tudod pon­to­san élet­ve­ze­tés­re, önma­gad meg­is­me­ré­sé­re alkal­maz­ni, IDE KATTINTVA érhe­ted el a bejegyzést!

Álomfejtés könnyedén

Amennyiben nemcsak a Krúdy-féle álmoskönyv szimbólumrendszere érdekel, vedd figyelembe az alábbiakat minden álmodat követően!

1. Az álom, ahogy azt a köz­is­mert pszi­cho­ló­gu­sok is leír­ták, tudat­alat­ti vágya­kat, rej­tett félel­me­ket jele­nít meg. Vagyis, kész­nek kell len­ned rá, hogy eset­leg szem­től szem­be kerülsz bizo­nyos fel­is­me­ré­sek­kel, érzé­sek­kel, fan­tá­zi­ák­kal az álma­id­ban látott képek útján.
2. Az álmok lehet­nek egé­szen elru­gasz­ko­dott képek­ből álló soro­za­tok, illet­ve a napi ese­mé­nyek, Téged fog­lal­koz­ta­tó kér­dé­sek kvá­zi tovább-gon­do­lá­sai is. Intuitív, kre­a­tív sze­mé­lyi­sé­gek ese­tén az előb­bi, rea­lis­ta, elem­ző sze­mé­lyi­sé­gek ese­tén álta­lá­ban az utób­bi jellemző.
3. Minden szim­bó­lum, ami meg­je­le­nik az álmod­ban, EGYEDI. Ezen álom­fej­té­si mód­szer alap­ján nin­cse­nek fix jelen­té­sek, hiszen az, hogy egy-egy kép, tárgy, ese­mény mit jelent szá­mod­ra, a múl­tad­ban, csa­lá­di min­tá­id­ban, meg­élé­se­id­ben keresendő.
4. Például tipi­kus szo­ron­gá­sos álom a fog­vesz­tés. Amíg Krúdy Gyula álmos­köny­vé­ben ez nemes egy­sze­rű­ség­gel egy köze­li hoz­zá­tar­to­zó („atyád­fia”) halá­lát jelen­ti, más szim­bó­lum­rend­sze­rek sze­rint a fogak­nak külön­bö­ző jelen­té­sei van­nak. Többek közt, a fogak a dön­tés­ho­zá­si képes­sé­get jelöl­he­tik; illet­ve az aka­rat­erőt is – „mennyit »harap« ki magá­nak az ember az élet­ből?” De még olyan egy­sze­rű tudat alat­ti jelen­té­se is lehet egy fog kiesé­sé­nek, hogy el kéne men­ned fog­or­vos­hoz, csak félsz, elnyo­mod az érzést – a tudat­alat­tid pedig jelez róla.

Az álomfejtés nem tekinthető jövendölésnek – vagy mégis?

Bár a hiva­ta­los defi­ní­ció eluta­sít­ja azt, hogy az álom­fej­tés a jöven­dö­lés egy for­má­ja len­ne, gyak­ran esik meg, hogy az embe­rek meg­ál­mod­nak egy-egy éle­tük­ben bekö­vet­ke­ző ese­ményt. Ez azon­ban nem jöven­dő­mon­dás, inkább intu­í­ci­ó­ként, sugal­lat­ként értel­mez­he­tő; olyan üze­net­ként a bel­ső hang­tól, ami­re érde­mes figyelni.

Aludj mélyebben és álmodj szebbeket! A Szénafüvek gyógynövényes pihenőpárnák mindkettőt megteremtik a fejed alatt, nyári réteket idéző illatot árasztva.

Források: Wikipédia; Krúdy Gyula: Álmoskönyv – Tenyérjóslások köny­ve; Wolfgang Schmiedbauer – Pszichológiai Lexikon