Pörög az életed, jó társa vagy a párodnak, jó szülője a gyerekednek, jó gyereke a szüleidnek. Jó munkatárs a munkahelyeden, ha vállalkozol ott is jó vagy mert mindent határidőre teljesítesz. Jó szomszéd mert mindig meghallgatod kivel mi történt és ha segíteni kell te vagy az első aki megteszi. Jó barát is vagy mert meghallgatsz, megértesz,… Tovább
Az év utolsó hónapjára számos ünnep és hagyomány jut, de talán a december 13‑i Luca napját övezi a legtöbb hiedelem és népszokás. A naptárreformot megelőzően – a Gergely-naptár életbelépése, azaz 1582 előtt – Luca napjára esett a napforduló. Ilyenkor volt a leghosszabb az éjszaka, a legrövidebb a nappal. Ezen a napon elsősorban a tyúkok termékenység varázslása… Tovább
Babika nem volt óvódás. Szeretett volna óvodába járni, de a tanyát, az azt körbeölelő csodát, a nagymamája szárnyai alatt nevelkedve tapasztalt mesevilágot nem tudta és nem is akarta felcserélni egy számára ismeretlen, más világra. Sokszor próbálták hazavinni, kecsegtették szebbnél szebb ígéretekkel, de ő gyermeki makacssággal ragaszkodott független, szabad életéhez melyben oly magabiztosan mozgott. Nagymamájának, Mámikának… Tovább
Nem volt neve, csak egy nyúlketrece. Abban tengette kilátástalan, szűkre szabott kis életét. „Gazdája” úgy tervezte, minimális befektetéssel nagy hasznot fog neki hozni ez a kis lény. Nem eteti túl, víz és száraz kenyérhéj bőven elég, szaporítja, ahányszor csak tudja, utána meg… És itt megszakad ez a „gyönyörűen” kitalált, nagy hasznot hozó történet, ugyanis az élet… Tovább
Jött a vizes ember. Tudtuk, hogy jönni fog, de nem vártuk. Nagyon nem. Reggeltől ő volt a téma, ma kell jöjjön, le fogja olvasni az órát. Le kell másszon az aknába, a múltkor is morgott. Na de hát mind moroghat, mért nem született grófnak, akkor nem kéne aknákba mászkáljon és órát olvasson. Vagy tanulhatott volna más… Tovább
Nagytatánk ügyes kicsi székely ember volt. A szó szoros értelmében. Kinézete akár a Fából faragott királyfi, öntörvényű, makacs, saját útját járó, természetben élő. Kevesen értették és ő nem is akarta, hogy értsék. Csak járta a maga útját. Jól, rosszul, öntörvényűen és szabadon. Nem volt a szavak embere. Tetteivel, öntörvényűségével tanított. Ritkán szólt, velőset. Ezek a… Tovább
Pár évvel ezelőtt igen kilátástalan helyzetbe keveredve meglátogattam nagyszüleimet. Minden összekuszálódott bennem, kérdések, válaszok majd ezek elhessegetése, újabb kérdések, más válaszok és csak kavargott az egész. Ebben a kuszaságban egy dolog volt számomra egyértelmű: nagyiéknál ott lesz a megnyugvás, meghallgatnak és valami nagyon bölcs megoldást javasolnak. Elmentem, leültem és hosszas hallgatás után elkezdtem mesélni. Csendben kivárták,… Tovább
Életünket, mint mindannyiunkét folyamatosan átszövik a döntések, kérdések, kudarcok, örömök és bánatok. Amikor meghoztunk egy döntést majd visszakozni próbáltunk vagy hezitáltunk a továbblépés előtt, bölcs nagyink mindig egyszerűen zárta le: eldöntötted… csináld… ez van és kész. Sokáig nem értettük ennek az egyszerű tanácsnak az értelmét, néha bosszantott, lerázásnak tűnt, mintha félvállról vette volna a mi világmegváltásunk… Tovább
Egy friss, ropogós szénaboglyára nézve minden széna szál egyformának tűnik. Közelebbről, egyenként megvizsgálva mindegyik szál más: különbözik a színe, hossza, formája, illata. Mindegyik máshol nőtt, más történetet hordoz magában. Szénafüvek családi manufaktúránk és a blogunk is egy szénaboglyához hasonló, elsőre egyformának tűnhet, de ha közelebb lépsz, figyelmesen megnézed, kipróbálod, illatát magába szippantod, elolvasod, minden párnánk,… Tovább
