Itt van a pünkösd, amiről leginkább és legtöbbünknek az jut eszébe, hogy eljött egy újabb hosszú hétvége. No meg az, mint a húsvét kapcsán általában: rendben, idén mikorra is esik…? Merthogy pünkösd is mozgóünnep, mindig a húsvéttól számított ötvenedik napra kerül a naptárban. Egyet elárulunk, a májusfa-állításról ezúttal nem írunk, tavaly már körbejártuk a témát EBBEN a cikkünkben.

Akárcsak számos ünnepünknél…

…itt is keve­red­nek egy­más­sal a val­lá­sos és népi-pogány hagyo­má­nyok. A keresz­té­nyek szá­má­ra egyéb­ként ez az öröm ünne­pe, de a népi hagyo­má­nyok tekin­te­té­ben is kife­je­zet­ten „viga­do­zó” szo­ká­so­kat rejt magá­ban pünkösd.

A nép­szo­ká­sok ala­ku­lá­sá­ra egyéb­ként az a tény is hatás­sal volt, hogy júni­us­tól erő­tel­je­sen bein­dul­nak a nagy nyá­ri föld­mű­ves mun­kák, ami előtt – gon­dol­ták a régi­ek – egy nagy ünnep­sé­get még meg­ér­de­mel a falu népe.

„Rövid, mint a pünkösdi királyság…”

Természetesen a mon­dás­nak van köze az ünnep­hez, mi több, a pün­kösd egyik leg­ősibb hagyo­má­nyá­hoz is. Ez a pün­kös­di király­vá­lasz­tás, amely egész Európában jelen van. A más néven május­ki­rály­nak is hívott egyén külön­fé­le ügyes­sé­gi játé­kok útján kerül kivá­lasz­tás­ra, ami­lyen pél­dá­ul lóver­seny és más erő­pró­bák. (Erről Jókai Mór Egy magyar nábob c. regé­nyé­ben rész­le­te­sen írt, ha eset­leg olvas­tad és emlék­szel rá.)

Eredetét tekint­ve egyéb­ként vité­zi szo­kás volt, a kato­nák maguk közül válasz­tot­ták ki a kirá­lyu­kat egy esz­ten­dő­re. Balassi Bálint „Áldott szép pün­kösd­nek gyö­nyö­rű ide­je…” című ver­sé­ben is ez jele­nik meg:

„…Sőt még az vég­bé­li jó vitéz katonák,
Az szép sza­gú mezőt kik széllyel béjárják,
Most azok is vigad­nak, s az időt múlatják.

Ki szép füvön lévén bánik jó lovával,
Ki vígan lako­zik vitéz barátjával,
Ki penig véres fegy­vert tisz­tít­tat csiszárral…”

Mit nyer a pünkösdi király azzal, ha ügyesebb mindenkinél?

Miután elnye­ri „király­sá­gát”, onnan­tól kezd­ve egy éven át külön­fé­le kivált­sá­gok jár­nak neki a hagyo­mány sze­rint, a legé­nyek leg­főbb bírá­ja és veze­tő­je, akik min­den­fé­le enge­del­mes­sé­gek­kel tar­toz­nak neki: őriz­ni­ük kell a mar­há­it, a lovát, ame­lyet egyéb­ként virá­gok­kal borí­ta­nak, a kocs­má­ban egy évig ingyen fogyaszt­hat, és min­den költ­sé­gét a közös­ség áll­ja. Kötelező jel­leg­gel meg kell hív­ni min­den mulat­ság­ba, lako­da­lom­ba, sőt, még a tör­vé­nyi vét­sé­gei felett is sze­met kell, hogy huny­ja­nak az illetékeseknek!

A mon­dás pedig ter­mé­sze­te­sen onnan ered, hogy ezek a kivált­sá­gok mind­össze egy éven át érvé­nye­sek – bár, a töb­bi legény szem­szö­gé­ből néz­ve, ez is sok :), tehát nem egy „állan­dó” király­sá­got nyer el a leg­ügye­sebb ifjú.

Mi az a pünkösdölés, amely az Alföldön a máig élő néphagyomány?

A más néven mava­gyon­já­rás­nak vagy mivan­ma­já­rás­nak is neve­zett nép­szo­kás egy ado­mány­gyűj­tő ritu­á­lé. Énekelnek, tán­col­nak ennek során, jel­lem­ző­en a fia­tal lányok és fiúk. Bizonyos tája­kon a pün­kös­di király­né áll közép­pont­já­ban, más­hol a király és a király­né együtt van­nak jelen, miköz­ben egy lako­dal­mas mene­tet ját­sza­nak el.

A pün­kös­dö­lés egy vál­to­za­ta a pün­kös­di király­nő­já­rás is. A szo­kás sze­rint a leg­szebb kis­lányt meg­vá­laszt­ják pün­kös­di király­nő­nek vagy király­né­nak a király mel­lett, a töb­bi­ek­től jól meg­kü­lön­böz­tet­he­tő­en fel­öl­töz­te­tik, majd másik 4–5 tár­sá­val mise után együtt jár ház­ról-ház­ra. Éneklés, ver­se­lés, tánc is sze­re­pel­het a reper­to­ár­juk­ban, ter­mé­sze­te­sen a király­nőt szo­kás kör­be tán­col­ni, ter­mé­keny­ség­va­rázs­ló mon­dó­kák kísé­re­té­ben. Itt is jól lát­ha­tó a val­lá­si és ősi, pogány hagyo­má­nyok keve­re­dé­se, hiszen a szo­ká­sos dalok egy részét egyéb­ként val­lá­si éne­kek alkotják.

Törökbasázás

A nyu­ga­ti ország­rész­ben jel­lem­ző szo­kás gya­kor­lá­sa­kor egy 10–12 év kör­nyé­ki fiút beöl­töz­tet­tek török basá­nak, selyem bugyo­gót kapott alul­ra szal­má­val kitöm­ve, és tur­bánt tet­tek a fejé­re. Nem a jó kis­fi­úk közül válasz­tot­ták ki ezt a sze­rep­lőt, hanem a rend­kí­vül rossz gye­re­kek leg­rosszabb­ja „nyer­te” meg a török basa sze­re­pét. Lévén a nép­szo­ká­sok nem iga­zán ismer­ték a poli­ti­kai kor­rekt­ség fogal­mát, olyan gye­rek kije­lö­lé­sé­re töre­ked­tek, aki már egyéb­ként is „kiér­de­mel­te a verést”.

A török basá­nak válasz­tott kis­srác kezét össze­lán­col­ták, és ilyen módon vezet­ték végig a falun. Mindeközben a töb­bi­ek, kicsik és nagyok, bol­do­gan püföl­ték őt gallyak­kal. Ami sze­ren­csé­re per­sze nem fájt neki, ezért is töm­ték ki a ruháját.

A legismertebb vallásos kötődésű hagyomány a Csíksomlyói Búcsú

Minden évben száz­ez­rek láto­gat­nak ki ide, a pün­kösd szom­ba­ton tar­tott ese­mény tulaj­don­kép­pen egy foga­dal­mi zarán­dok­lat. A tör­té­net sze­rint, ami­kor János Zsigmond 1567-ben az uni­tá­ri­us val­lás fel­vé­te­lé­re akar­ta köte­lez­ni a kato­li­kus szé­ke­lye­ket, ők Szűz Mária segít­sé­gé­vel legyőz­ték a feje­del­met a Hargita Tolvajos-hágó­já­ban, pün­kösd szom­ba­ton. Ekkor foga­dal­mat tet­tek, hogy min­den évben elza­rán­do­kol­nak a hely­szín­re, meg­em­lé­kez­ve a győ­ze­lem­ről. A búcsú kife­je­zés egyéb­ként egy hatal­mas, sza­bad­té­ren tar­tott misét takar.

Bújj, bújj zöld ág…

A zöld­ága­zás nevű pün­kös­di hagyo­mány talán a kevés­bé ismer­tek közé tar­to­zik. Abszolút ősi, pogány szo­kás, amely során a gye­re­kek zenés-tán­cos drá­ma­já­té­kok­kal jár­ják végig a falut. Legismertebb ezek közül a kapus játék és a zöld­hor­dás. Az ágnak szim­bo­li­kus jelen­té­se van, a ter­mé­sze­ti hie­del­mek sze­rint ugyan­is a zöld át a ter­mé­keny­sé­get, a meg­úju­lást, a friss éle­tet szim­bo­li­zál­ja, s ezzel együtt a tél­űző-nyár­hí­vó ritu­á­lék utol­só sza­ka­szát is.

Májusi eső aranyat ér, de…

…a pün­kös­di eső sok jót nem hoz a nép­ha­gyo­mány sze­rint. Úgyhogy most min­den­ki szur­kol­jon annak, hogy a hosszú hét­vé­gén fan­tasz­ti­kus legyen az idő, per­sze nem­csak a hie­de­lem miatt, hanem azért is, hogy legyen lehe­tő­ség a sza­bad­té­ri pihe­nés­re is 🙂

Vidd magad­dal kirán­dul­ni, stran­dol­ni ked­venc Szénafüvek-kis­pár­ná­dat! A 4 gyógy­nö­vény keve­ré­ké­vel és tön­köly­pely­vá­val töl­tött pár­nács­ka könnye­dén elfér bár­mi­lyen tás­ká­ban, és segít, hogy kényel­me­sen le tudj dől­ni, el tudj lazul­ni, pont meg­tart­ja a feje­det. Mérsékelten víz­ál­ló, tehát úsz­ni ne tanítsd meg, de ha vizes haj­jal ráfek­szel, utá­na könnye­dén meg­szá­rad a napon.

Szerezz be egy-egy dara­bot az egész csa­lád­nak, kis­gye­re­kek­nek 2 éves kor fölött aján­lott a használata!

Szénafüvek Gyógynövényes Párnamanufaktúra – Magyarország első gyógynövényes párnái.

Kiemelt kép for­rá­sa: Hagyományok Háza