Keresés az oldalon

Miért álmodunk (rosszat)?

Miért álmodunk (rosszat)?

Miért álmodunk (rosszat)?

„Haragszom rád!” – Köszöntötte Dávid Flórát, a barát­nő­jét reg­gel. Morcos han­gu­lat­ban volt, miu­tán azt álmod­ta, mások­kal is ran­di­zik a lány. De miért tör­té­nik ilyes­mi, és miért hat ennyi­re erősen?

Dávid és Flóra tör­té­ne­te egy­ál­ta­lán nem rit­ka, biz­to­san sok ház­tar­tás­ban for­dul­nak elő hason­ló „konf­lik­tu­sok”. De hát ez csak álom, legyint­het­nénk, még­sem olyan egy­sze­rű ez. Sőt: egy tel­jes napot meg tud mér­gez­ni, ha rosszat álmo­dott az ember!

blankMiért álmodunk?

Elsőként Freud volt az, aki 1900-ban meg­je­lent Álomfejtés című művé­ben nem vala­mi­lyen spi­ri­tu­á­lis-ezo­te­ri­kus jelen­tést kötött az álmok­hoz, hanem az embe­ri elmén keresz­tü­li magya­rá­zat­tal szol­gált. Elmélete sze­rint, az álmok az elfoj­tott érzel­me­ket, vágya­kat, szük­ség­le­tek feje­zik ki; ami a tudat­ból szám­űze­tés­re került, az ilyen for­má­ban tér vissza, hogy jelen­lé­té­ről hírt adjon.

Természetesen ennek az elmé­let­nek is meg­van­nak a hiá­nyos­sá­gai, és szá­mos tudo­má­nyo­sabb magya­rá­zat is nap­vi­lá­got látott később. A hat­va­nas évek óta tekin­tünk az álom­ra úgy, mint a való­ság „kiter­jesz­té­sé­re” és foly­ta­tá­sá­ra – vagy­is, hogy álom köz­ben dol­goz­za fel az ember mind­azt, ami tör­tént vele a nap folyamán.

A tudo­má­nyos magya­rá­za­tok mel­lett, nincs okunk nem hivat­koz­ni az álmok szim­bo­li­kus ere­jé­re. Bár a külön­fé­le „ha kihul­lik a fogad álmod­ban, vala­ki meg­hal”-értel­me­zé­sek igen­csak kéte­sek, a pszi­cho­ló­gi­ai érte­lem­ben is magya­ráz­ha­tó szim­bó­lu­mok­kal nagyon is meg­éri fog­lal­koz­ni. Azért, per­sze kevés­bé a sze­xu­a­li­tás oldal­ról, mint Freud.

Ernest Hartmann pszi­chi­á­ter sze­rint az álmok a fel­dol­go­zást segí­tik: mind­azt, amit a tudat önvé­del­mi reak­ci­ó­ként elfed, álma­ink­ban szim­bo­li­kus meg­je­le­ní­tés­ben képe­sek vagyunk újra átél­ni, ter­mé­sze­te­sen kisebb súllyal, mint­ha a való­ság­ban tör­tén­ne. Jung is úgy vél­te, a nega­tív ese­mé­nyek fel­ol­dá­sa tör­té­nik meg, miköz­ben álmo­dunk, és még szá­mos pszi­cho­ló­gus, pszi­chi­á­ter állt elő hason­ló gondolatokkal.

blankMiért álmodunk rosszat?

Antti Revonsuo kog­ni­tív ideg­tu­dós kuta­tá­so­kat vég­zett a terü­le­ten, és meg­lát­ta az össze­füg­gést, mely sze­rint az agyunk ilyen­kor a valós veszé­lyek­re edz min­ket. Azaz, a REM-fázis­ban – ami­ben álmo­dunk – az agy azon része aktív, amely a túl­élé­sért fele­lős. Hiába moz­du­lat­lan a test, az elme gya­ko­rol, hogy később haté­ko­nyan kezel­je a nehéz­sé­ge­ket, veszé­lye­ket; ez amo­lyan főpró­ba az éles hely­ze­tek előtt.

Emlékezés az álmokra

Bár nagy­já­ból kikö­vet­kez­tet­he­tő, de azok az embe­rek vál­to­za­to­sab­ban álmod­nak, és job­ban is emlé­kez­nek az álma­ik­ra, akik­nek aktí­vabb a fan­tá­zia­vi­lá­guk, élén­kebb a kép­ze­le­tük. Az álmok­ra „emlé­ke­zés­re” egyéb­ként van mód gya­ko­rol­ni: koráb­ban mi is írtunk róla, hogy az álom­nap­ló sokat segít­het ebben.

Nincsen kizárólagos magyarázat az álmokra

Talán ami­att sze­ret­nek az embe­rek külön­bö­ző misz­ti­kus elmé­le­te­ket gyár­ta­ni az álmok­ra, mert – bár szá­mos kuta­tás fog­lal­ko­zik azzal, mi is tör­té­nik álmo­dás köz­ben – arra, hogy MIÉRT álmo­dunk, nincs egy­ér­tel­mű, tudo­má­nyo­san is bizo­nyí­tott válasz. Kérdés per­sze, fel kell‑e egy­ál­ta­lán tér­ké­pez­ni a tudat­ta­lant, vagy „jó az ott úgy, ahogy van…”? 

*****

blankAki Szénafüvek gyógy­nö­vé­nyes pár­nán / pár­ná­val alszik, jel­lem­ző­en arról szá­mol be, hogy álmai kel­le­me­seb­ben, szí­ne­seb­bek, miköz­ben alvá­sa pihen­te­tőbb. A szo­ron­gá­sos álmok rit­káb­bá vál­nak, hiszen a gyógy­nö­vé­nyek illat­anya­gai rela­xá­ló hatás­sal bír­nak, a stressz könnyeb­ben oldó­dik. Próbáld ki Te is, és mondd el, mit tapasztaltál!