Mit jelképez a húsvéti tojás?

Mit jelképez a húsvéti tojás?

Mit jelképez a húsvéti tojás?

Hímes vagy piros tojás készítése és ajándékozása a locsoló legényeknek, legénykéknek általános, városon is elterjedt húsvéti szokás. Ajándékozása, a vele kapcsolatos szent cselekmények, mágikus praktikák, gyermekjátékok azonban messze nem korlátozódnak húsvét második napjára. Ha csak felsorolásszerűen is, érdemes számba venni az időszak tojásos szokásait. A virágvasárnapi zöldágjáráshoz, ágszenteléshez való rügyező, barkás gallyakat régente a kisfiúk gyűjtötték gergelyvitéznek öltözve előző nap, virágszombatján. A lányos házaknál tojást kaptak fáradozásukért. A Kis-Kárpátok szlovák falvainak süldőlánykái a felpántlikázott zöldágra sásbéllel, színes rongyokkal körülfogott, kifújt tojáshéjfüzéreket aggattak Jézus bevonulásának emlékére. (Az üres tojás illett az ünnepkör feltámadás előtti szimbolikájába. Elmúlás-jelkép volt, a halott Krisztus porhüvelyét jelképezte.) Ez a szokás ma „városon” is divat barkás ágcsokorra akasztott sokféle hímes tojás formájában. A húsvéti tojás is nagy utat járt be, míg a locsolkodó legényé lett. A horvát Otok községben például a leányok virágszombaton szedett virággal feldíszítették a jegyesük udvarán álló kutat. Cserébe leendő anyósuk tojást tett a kút vödrébe. Ezt a tojást festette meg aztán a leány húsvétra, és adta vissza a vödörből nyakába zúdított vízért csereajándékul.

Nagycsütörtökön, „amikor a harangok Rómába mennek”, a kisfiúk feladata volt, hogy kereplővel jelezzék az idő múlását, ezért is tojás volt a fizetségük. Szokás volt a nagypénteki Szent Sírra pénzt és piros tojást tenni a húsvéti gyónás fizetségéül a papnak, így jártak el Istensegíts katolikus székelyei és a temesközi Szaján népe. Nagypénteken a legtöbb helyen tilos volt kenyeret sütni. A házaknál még a tüzet is kioltották. Nyers tésztából azonban libatojás nagyságú kenyérkéket formáztak, megszárították és éltették azokat. A nagypénteki tojáskenyeret varázsszernek tekintették, amely megmutatja, hol kell a vízbe fúlt tetemét keresni. Ha valaki vízbe fulladt, egy ilyen kenyértojást megfúrtak, égő szentelt gyertyát állítottak beléje, és a vízre eresztették. Odament – mondták -, ahol a tetem van. Szőregiek szerint, aki evett belőle, azt fegyver nem fogta.

Nagyszombaton a vízszenteléskor megszentelt vizet megintcsak a kisfiúk hordták szét a faluban, s a fizetségük újfent tojás volt. A szentelt víznek, mint az összes húsvéti szentelménynek, fontos szerep jutott. Egyebek közt benne főtt a vasárnapi nagymisén vagy a nagyszombati feltámadási szertartás alkalmával megszentelt tojás és sonka. Ugyancsak nagyszombati szokás volt, például a palócföldi Litkén, hogy a nap reggelén a legények tojást gyűjtöttek, s az erdőből repkényt (billinget) hoztak. A lányok a tojásokat kifújták, a tartalmukból rántottat sütöttek, amit a fiatalság együtt elfogyasztott. Az üres tojásokból füzért készítettek, a repkényből koszorúkat. A legények e tojásfüzérekkel és koszorúkkal díszítették föl a templomot, még a templomkert fáira is aggattak belőlük.

Természetesen a szentelt tojás a húsvétvasárnapi, általában a feltámadás utáni lakomák rituális főfogása. (A tojás a zsidó húsvét, a széder-est szent étkei közül sem hiányozhat.) Hadd álljon itt egy igen finom, bár kevéssé ismert – családomban azonban elmaradhatatlan – húsvéti tojásétel receptje. Ezt a közönségesen csak sárga túrónak nevezett eledelt valószínűleg a görögkatolikus ruszinok kedveltették meg magyar szomszédaikkal a Felső-Tisza vidékén. Tehát: l liter tejet ízlés szerint megcukrozunk – ne legyen túl édes! – és lassú tűzön melegítjük. Felütünk 8 tojást, a sárgáját a fehérjével elkeverjük, de nem teljesen. Kissé megsózzuk, majd forrás előtt állandóan kevergetve a tejet lassan belecsorgatjuk. Addig keverjük a masszát, amíg meg nem túrósodik. Akkor szitán lecsöpögtetjük, majd tojásformára gyúrva gézbe kötjük és felakasztjuk. Amikor teljesen lecsöpögött és kihűlt (hűtőben is tárolható), könnyen és szépen szeletelhető, étvágygerjesztő finomság lesz belőle, a sós főtt sonkának, újhagymának, reszelt tormának ízben illő és méltó párja.

Húsvétvasárnap a tojásfőzés, -festés: „hímzés”, -írókázás ideje. Hétfőn ezzel a főtt, megszentelt hímes tojással ajándékozzák meg a leányok a locsolókat. Mintegy a tojásrituálé lezárásaképpen egy héttel később mátkáló– vagy fehérvasárnapkor hímes tojást visznek ajándékba az egymást mátkává, keresztkomává fogadó házasulandó fiatalok. Keresztény hagyomány szerint a tojást mint az új élet szimbólumát eredetileg a keresztszülők ajándékozták keresztgyermeküknek. (Húsvét volt a régi időkben a kereszteles ünnepi idő- pontja. A fehérvasárnap elnevezés arra emlékeztet, hogy e napig jártak fehérben a frissen kereszteltek. Az óegyházban felnőtt, vagyis dönteni képes korban keresztelték meg az új híveket.)

Vagy nézzük a tojásos játékokat. Népszerű (és az ügyesebbjének jövedelmcző) volt a tojásra, mint célpontra pénzt dobni; tojást az égre hajítani, s amíg a tojás a levegőben van, különféle lépéseket, forgásokat, karmozdulatokat végrehajtani (ezt ma már többnyire falnak dobott labdával játszák); tojást célba gurítani, eldugott tojást megkeresni (ebből nőtt ki az a szokás, hogy a gyerekeknek húsvétkor meg kell keresniük az ajándékaikat), két tojást összeütni (ez utóbbit faluhelyen kókányozásnak, ticselésnek, csokkantásnak hívják, s a német nyelvterü- leten is igen népszerű; arrafelé Eierticken, „tojáskoppantás” a neve). A játékok elnevezéséből azok értelmére, céljára is következtethetünk. E játékokban az nyert, akinek sikerült pénzérmével eltalálni a másik tojását, és azt bele is állítani; akinek a feldobott tojást sikerült elkapnia a legösszetettebb mozdulatsor végrehajtása után is; akinek a legtöbb tojása gurult célba; a legtöbb tojást megtalálta; s akinek sikerült összetörnie a többiek tojását anélkül, hogy az övé megsérült volna. Elnyerte játékostársai tojásait, föltett pénzét. A tojásjátékok szexuális szimbolikája könnyen fölismerhető, részint a férfiasság, részint a női termékenység jelképes, játékos dramatizálásai ezek (pénzmag=férfimag, tojás = here), amit a locsolásról is elmondhatunk. Hogy ez mennyire magától értetődő a mai gyerekek számára (is), arra egy 1997-es gyűjtésű primitív locsoló versike a példa:

„Az én locsolómra két tojás van festve,
Ha én ezzel meglocsollak, mehetsz is a GYES-re.” 

Tojásjátékokban megőrződött egy s más az ősi képzetekből. Róheim Gézától tudjuk, hogy a Nyárád menti székelyek azért dobáltak tojást húsvétkor az égre, mivel hitük szerint Tündér Ilona madár képében az első „húsvétkor” tojta a Napot és a Holdat.

Általánosan elfogadott nézet, hogy keresztény szimbolika szerint „a húsvéti tojás a feltámadást jelképezi. Krisztus úgy jön ki a sírból, – írja Róheim – mint a madár a tojásból”. Ezt a képet azonban nemcsak Krisztusra vonatkoztatták, hanem általában a halottakra, A románok húsvét másnapján kimennek a temetőbe, s egyebek közt piros tojást tesznek halottaik sírjára. A románok és a ruszinok húsvéti tojásokat osztanak a szegényeknek, akiknek cserébe imát kell mondaniuk a holtak lelki üdvéért. Ugyancsak ortodox szokás, hogy húsvéthétfőhöz egy hétre, „halottak húsvétján” a síron tojást törnek, hogy a halott a végítélet napján könnyebben kászálódhassék ki a sírból. Az oroszok e nap halotti tort ülnek a temetőben, aminek a hímes vagy piros tojás elmaradhatatlan fogása. A mi régészeink régi palócföldi sírokban – fiatalon elhunyt nők sírjában- leltek a halott sarka alatt tyúktojásra. Feltehetően női csontváz volt az is, amelyet egy i.sz. 320 körüli sírban találtak Worms mellett, s amely mellé temetéskor piros tojást tettek. Nálunk honfoglalás előtti avar sírban találták a legrégebbi hímes tojást. Mind a német, mind a hazai lelet pogány vagy keresztény szokás tanújele egyaránt lehet. A tojás a húsvéttal mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van a IV. század óta, különösen a keleti egyházban, Megáldásáról, megszenteléséről a mondott időtől van tudomásunk. Kultikus szerepe, díszítése azonban nem keresztényi eredetű, és jóval régebbi időkre nyúlik vissza. Déloszi sírokban a szintén termékenység jelkép fügével együtt találtak tojást, de etruszk temetőkben is gyakori. A Tutenhamon sírjában talált tojásos korsófedél pedig a feltámadás-eszme és a tojás kapcsolatának ősiségéről tanúskodik. A korsófedél négy alabástromtojás között egy éppen kikelt struccfiókát ábrázol, Áfából faragott fióka nyaka a fedél fogója.

Archaikus képzetekben a tojás a szférikusnak képzelt kozmoszt jelképezte (világtojás), s a teremtésmítoszok egy csoportja a világ keletkezését is mint tojásból születést írja le. E hiedelemnek óegyiptomi, törzsi afrikai, hindu, prehellén, kelta, finnugor, magyar példái egyaránt ismeretesek. E mítoszok közös veleje: a legfőbb anyaistennő kígyó vagy madár alakú istenségtől teherbe esik, majd maga is madáralakot öltve megtojja a világtojást, és kikelti belőle a Napot, a Holdat és a csillagokat. (A világ tojásból való keletkezésének képzete itt-ott elszakadt a mintát adó természettől: az egyiptomi Ptah-vallás szerint például az isten fazekaskorongon formálja tojás alakúra a világot, sintoista értelmezésben a tojás maga a forgástestként kialakuló ősvalóság.) A világ „születésének” képzete és a természet évenkénti megújulásának élménye közötti összefüggés révén vált a tojás az újjászületés tavaszújévi ünnepének kellékévé (minden vadmadár évenként először tavasszal rak tojást, fészket). A tojás az időponttól elszakadva általában termékenységjelkép lett, így a lakodalmi szokásokban is szerepet kapott.

A húsvéti tojás hímezése, mely a felület geometrikus fölosztásán és néhány díszítőelem variálásán alapszik, a régészeti anyag tanúsága szerint évezredes hagyományokat követ. A hímes tojás vonalhálója lényegében olyan, mint egy égglóbuszé. „Egyenlítő” osztja féltekékre, „fő- körök” negyedelik. Ezek metszéspontjait – az égglóbuszon a naptári sarokpontok és az égi sarkok ezek – hangsúlyozzák a díszítőelemek.

Forrás: Jankovics Marcell – Jelképtár

Az oldalon sütiket használunk, melynek segítségével oldalunk látogatottságát mérjük, valamint a közösségi portálokon található oldalainkhoz való gyors hozzáférést biztosítjuk. A sütik segítségével információkat osztunk meg hirdetési, közösségi média és elemző partnereinkkel a weboldalunk, illetve közösségi oldalaink használatáról, melyek alapján statisztikák, illetve hirdetések készülhetnek. A weboldal további használatával beleegyezel a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás