Bezzeg a mi időnkben!

Bezzeg a mi időnkben!

Bezzeg a mi időnkben!

“A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.” (Morus Tamás).

Tegnap a villamoson két nagymama korú néni beszélgetett mellettem, hogy milyen ritkán találkoznak az unokákkal, a családdal, hogy azok az igazi hagyományos vasárnapi ebédek kiveszőben vannak. Elgondolkodtam, hogy valóban eltűnnek a hagyományok, vagy csak átalakulnak? A hagyományőrzés valóban csak azt jelenti, hogy szó szerint betartjuk amit örökségül kaptunk? 

A családi hagyományok generációkon keresztül íveltek át, fenntartva a különböző szokásokat, értékeket, melyek a családra, az adott népcsoportra voltak jellemzőek. Ezek a tradíciók jellegzetes, egyéni színezetű családi rituálékban nyilvánultak meg, melyek a család összetartozását, sajátos identitását erősítették.

Régebben a hagyományok elengedhetetlen részesei voltak az életnek. Apáról fiúra, anyáról lányára szállt így a tudás. Gondoljunk bele, már a születésnél, névadásnál dominált a családi hagyomány, majd az öltözködés, az adott foglalkozás űzése, mind-mind arra a bizonyos családra, népcsoportra jellemzően kísérte végig az egyén életét. Az egyén önmegvalósítására kevéssé volt komfortos a világ, a boldoguláshoz elengedhetetlen volt a közösségi lét. A hagyományok keretet szabtak az életnek, irányban tartották a közösséget magát, egyfajta megtartó erővel bírtak. Mára az egyén szabadságra való és önmegvalósítási törekvéseiben ezek a kissé merev szabályok látszólag eltűntek, főleg a városokban, s ezzel együtt sok hagyomány, ünnep is átalakult.

Ilyen például a Pünkösd a Húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli. Hazánkban a Pünkösdhöz több szokás, hagyomány is kötődik. Ezek nagy része mára eltűnt, vagy csak turisztikai jellege maradt meg, mint például a pünkösdi király választás, tavaszköszöntés. A vallási része, a búcsújárás azonban megmaradt. A Pünkösddel évszázadok óta összeköthető az Erdélyben tartott Csíksomlyói búcsú, melynek hagyománya egészen a 15. századig vezethető vissza.

Apai nagymamánk, aki Csíksomlyótól 60 kilométerre, Torján nevelkedett mesélte, hogy akkoriban a felnőtté válás mérföldkövének számított, ha a gyerek odacseperedett, hogy elmehetett a búcsúba. Számára 13 évesen jött el ez az izgalommal teli pillanat, amikor beállhatott a keresztaljába és gyalogszerrel elzarándokolhatott a Somlyói Máriához, vagy ahogy olykor emlegette, a Babba Máriához. A zarándokút egy nap és éjjel tartott. A keresztaljában a falvak közösségei előre  meghatározott rendben, családok szerint besorolva vonultak imádkozva és énekelve.

Csíksomlyói búcsújárók 1943. – forrás: kepeslapok.wordpress.com

A búcsúba Erdély minden részéről, de elsősorban a Székelyföld falvaiból és városaiból, a Gyimesekből, a Tatros völgyének nagy csángó falvaiból és az eldugott kis hegyi szállásokból, Moldvából, a legfélreesőbb Szeret menti falvakból gyűltek össze, hogy a zarándoklat nyomán lelkileg megtisztuljanak, teljes búcsút nyerjenek. A világ négy égtájáról egybefolyó keresztaljak hajnalban gyűltek össze Csíkszeredában a Ferences kegytemplom előtt, ahol a Szűzanya köszöntése után meghatározott rendben vonultak fel a két Somlyó hegy közé a nyeregbe, mely utat sokan a Jézus szenvedését megjelenítő 12 stációt érintve a meredek lejtőt térden csúszva tettek meg, részt vállalva Jézus a Golgotára vezető útjának szenvedéséből.

Nagymama meséit hallgatva gyerekkoromban Pünkösdkor (is) rendszerint túracipőt húztunk, s bejártuk a környék hegyeit-völgyeit. Ma a pünkösdi hosszú hétvége a gyermekkori barátságok őrzésének egyik fontos eleme. Az elmúlt években a lakótelepi játszóterekről a szélrózsa minden irányába elsodródtunk, azonban évről – évre meghatározott helyen gyűlünk össze családostól pünkösdkor, hogy pár napot együtt töltsünk, kiránduljunk, nevessünk és szeressünk. Ma ez a mi saját pünkösdi hagyományunk, melyet igyekszünk sokáig őrizni és gyermekeinknek továbbadni.

Barátokkal

Szerencsére az életnek vannak olyan területei, ahol úgy tapasztalom a hagyományoknak, a hagyományos eljárásoknak egyre nagyobb szerepe van. A gasztronómia, a divat területén újbóli virágzásukat élik a hagyományos technológiával készülő ételek, termékek, az egyedi lakberendezési tárgyak, gyógynövényes párnácskák. Egyre több kis családi vállalkozás jön létre, ahol a dédnagymamák, nagymamák tudását próbálják meg átadni újragondolva, ötvözve a mai kor igényeivel.

Ezen kis vállalkozások a tömeggyártással szembe menve sikeresen újraélesztették a piac fogalmát is. Egyre több vidéki és budapesti piac alakul és nyit ki hétvégenként. Újból szokás piacra járni, kicsit csendesebben, lassabban megszemlélni az eladásra kínált árut, legyen az zöldség, gyümölcs vagy kézzel készített használati tárgy. Jó érzés megmutatni a gyermekeknek, mi hogyan készül, hogy kerül a gyógynövény a párnába. Jut idő elbeszélgetni és viccesen alkudozni az árusokkal, s ilyenkor fény derül az apró családi titkokra, hagyományos receptúrákra is.

Életkép a káptalantóti piacról

A Szénafüvek Családi Manufaktúra is egy családi hagyomány mentén jött létre. Mikor megszületett az ötlet, hogy visszanyúlunk gyerekkorunk napsütötte nyaraihoz, a mező, a rét illatozó kincseihez még nem gondoltuk, hogy ezzel hagyományokat is teremtünk. Hagyomány lett azóta, hogy családilag közösen keressük fel a gyógynövénybeszállítókat, hogy a vasárnapi ebédek után a nappaliban összegyűlve vitatjuk meg mely termékünket hogyan fejlesszük tovább, milyen új, egyedi mintával gazdagítsuk a kínálatot. A nap, mint nap létrehozott pihe-puha, illatos gyógynövénykeverékes párnákon keresztül családunk értékeit közvetítjük, s reméljük egy csipet családiasságot, egy csipet hagyományt adunk át.

Gyógynövénnyel és tönkölypárnával töltött nyár illatú párnák

 

Az oldalon sütiket használunk, melynek segítségével oldalunk látogatottságát mérjük, valamint a közösségi portálokon található oldalainkhoz való gyors hozzáférést biztosítjuk. A sütik segítségével információkat osztunk meg hirdetési, közösségi média és elemző partnereinkkel a weboldalunk, illetve közösségi oldalaink használatáról, melyek alapján statisztikák, illetve hirdetések készülhetnek. A weboldal további használatával beleegyezel a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás