A kereszténység legnagyobb ünnepének eredete nem kizárólag a kereszténységhez vezethető vissza, hiszen más vallásokban, illetve pogány hívőknél is jelen vannak hasonló ünnepek. Ugyanígy, a húsvét szimbólumai is megtalálhatók náluk ugyanúgy, mint a keresztény kultúrkörben.

A húsvét legfontosabb szimbólumai

Kiscsibék

A fris­sen kikelt kis­csi­bék az új éle­tet jele­ní­tik meg: pogány ünne­pek sze­rint a ter­mé­szet újra­éle­dé­sét, a keresz­tény­ség­ben pedig Jézus fel­tá­ma­dá­sát szimbolizálják.

Színes tojások

Maga a tojás az új élet leg­ősibb jel­ké­pe. Apró, még­is magá­ban hor­doz­za az élet­te­len­ség­ből kiin­dul­va az élet­té for­má­ló­dás folyamatát.

Egy régi bib­li­ai legen­da is él a szí­nes tojá­sok­ról: ami­kor Jézus a kereszt­út­ját jár­ta, egy­szer csak elő­lé­pett egy fér­fi a tömeg­ből. Szeretettel kez­dett segí­te­ni Jézusnak. Ám meg­bot­lott, elesett… Amikor aztán haza­ért, azt lát­ta, a tyú­kok alatt külön­bö­ző szí­nű tojá­sok van­nak, a min­tás tojá­sok tehát Jézus fel­tá­ma­dá­sát jele­ní­tet­ték meg. A fér­fi neve egyéb­ként Simon volt.

A leg­el­ter­jed­tebb hús­vé­ti tojás­szín, a piros ere­de­té­nek magya­rá­za­ta a szí­nek varázs­ere­jé­ben rej­lik: ez ugyan­is az erőt szim­bo­li­zál­ja, a védel­met, val­lá­sos meg­kö­ze­lí­tés­ben pedig Jézus vérét.

Itthon a tojás­fes­tés a locsol­ko­dás­hoz kötő­dik, a díszí­té­sek pedig jel­lem­ző­en geo­met­ri­ku­sak, a konk­rét min­ták táj­egy­sé­gen­ként változnak.

Barka

Ez az egyik leg­fon­to­sabb hús­vé­ti jel­ké­pet itt­hon min­den­képp a bar­ka jelen­ti, mi több, a hús­vé­ti asz­tal­nak is a éke. A bar­ka­ágak iga­zá­ból a pál­ma­ága­kat hiva­tot­tak helyet­te­sí­te­ni, ame­lyek­kel a nép a Jeruzsálembe bevo­nu­ló Jézust üdvözölte.

Természetesen népi hagyo­má­nyok is kötőd­nek a bar­ká­hoz: a meg­szen­telt ágacs­kák­ból álló cso­kor az eresz alatt a vil­lám­csa­pás­tól óvta meg a házat, de a külön­bö­ző beteg­sé­gek ellen is gyógy­mód­nak vélték.

Húsvéti nyúl

A nyu­szi min­den gyer­mek ked­ven­ce, a helyes kis szőr­mók szim­bo­li­ká­ja azon­ban komo­lyabb ennél. A nyúl igen sza­po­ra állat és val­lá­sos olva­sat sze­rint, az embe­rek­nek is dol­guk, hogy sok utó­dot hagy­ja­nak maguk után. 2022-ben per­sze ez már némi­leg elavult hoz­zá­ál­lás, min­den­ki annyi gyer­me­ket vál­lal­jon, amennyit jónak lát – a nyu­szi meg marad­jon meg annak a cuki szőr­gom­bóc­nak, akit jól­esik néz­ni, simo­gat­ni, szeretgetni 😊

A keresz­tény szem­lé­le­ten és a nyúl esze­rin­ti, ter­mé­keny­sé­gi szim­bo­li­ká­ján túl, kap­cso­lat­ba hoz­ha­tó a Holddal is, mert­hogy éjje­li állat. Egy, a ger­mán mito­ló­gi­á­ban isme­re­tes legen­da sze­rint, a nyu­szi ere­de­ti­leg madár volt, ám az alvi­lág isten­nő­je harag­já­ban négy­lá­bú­vá változtatta…

Húsvéti kosár

Színes tojá­sok kosár­ká­ban: ugye, isme­rős a kép? A tojás­fes­tés hagyo­má­nyá­nak foly­ta­tá­sa­ként jött lét­re. Húsvétkor a hívő embe­rek az ünnep jel­lem­ző szim­bó­lu­ma­it egy kosár­ba hal­moz­zák – tojá­so­kat, kenye­ret, bárányt.

A kosár val­lá­sos szim­bo­li­ká­ja pedig zsi­dó értel­me­zés­ben is az új élet­hez és a fel­tá­ma­dás­hoz köt­he­tő: Mózest, aki elvit­te a sza­bad­sá­got népé­nek, gyer­mek­ként egy kosár­ban helyez­ték rá a folyó vizére…

Kalács

A kalács a gaz­dag­ság­nak, a bőség­nek, a jólét­nek a kife­je­ző­je, emel­lett pedig, az ősi áldo­za­ti éte­lek tovább vitt hagyo­má­nyá­nak vélik.

Bárány

Cikkünk végé­re hagy­tuk az egyik leg­ré­gibb és leg­in­kább elter­jedt hús­vé­ti szim­bó­lu­mot. A hús­vé­ti bárány magát Jézust jel­ké­pe­zi, az áldo­za­tot, aki az embe­ri­ség meg­vál­tá­sá­ért halt meg a keresz­ten. Ő Isten bárá­nya – ez a temp­lo­mi éne­kek­ből sokak­nak isme­rős lehet.

Szénafüvek Gyógynövényes Párnamanufaktúra – Magyarország első gyógynövényes párnái 🙂