Mi történik a lelkünkkel, amikor karácsonyra készülünk?
Egyre korábban vannak kint a dekorációk a boltban, egyre hamarabb jelennek meg a karácsonyi ajánlatok… Ez ritkán kelt kellemes érzéseket, pláne, hogy a fogyasztásra ösztönöz, de az értelmezés, a megélés csak rajtad múlik.
A karácsonyodat magadnak teremted
Ha Te azt szeretnéd látni, hogy „már megint csak azt akarják, hogy vásároljak, hát erről kell ennek szólnia?”, akkor ezt fogod látni, miközben dühöngsz, a lelked háborog. Válts nézőpontot! Gondolj arra, hogy a szép fények által már hamarabb elkezdheted az ünnepre készíteni a lelked, így több időd is marad készülődni is, kívül-belül egyaránt. Az idő pedig ebben a szezonban a nyugalom kulcsa.
Ha hagyod, a lélek hangolódik magától
Add át magad a fényárnak, az első hópihéknek, a csípős levegőnek! Ha megengeded magadnak, akár egy kis relaxációs-meditációs rásegítéssel, érzed majd, hogy a városokkal együtt a lelked is elkezdett díszbe öltözni.
Az évnek ez a szakasza egy társadalmi, kulturális, nemzeti, illetve mikroközösségek szintjén is összehangol. Van annak egy nagyon intenzív hatása, hogy kis túlzással, mindenki ugyanarra készül, mindenhol, ha más-más módon is, de épp ugyanaz az ünnep, ugyanazt jelenti a várakozás. A lélek pedig érzi, tapasztalja ezt az egység-élményt.
Boldog, jótékony rituálék
A rítusokat, hagyományokat mindenki otthonról hozza, de közben ilyenkor a készülődés, advent idején megvan a szabad választás, a saját hagyományok kiépítésének lehetősége is. Ekkor óhatatlanul megjelenik az igény arra, hogy mindent egy kicsit szertartásosabban végezzünk. Ugye, Te is érzed? Ez is az advent üzenete: a hagyományok fontosságáé, legyenek évszázadosak vagy egészen újak.
Úton önmagadhoz
A karácsony, illetve inkább a készülődés egy önismereti folyamat: hogyan dönt az ember, kivel tölti, jelent‑e stresszt számára, mi okoz stresszt benne, hogyan kezeli a felmerülő konfliktusokat, és egyáltalán, milyen jelentőséggel bír számára az ünnep. Tradíciókat követő vagy inkább szokásteremtő‑e… Hihetetlen, mennyi mindenben lehetsz okosabb saját magadról.
Elengedni a tökéletesség hajszolását és a megfeleléskényszert
Minden családi ünnep esetén ott van a levegőben a tökéletesség vágya. Legyen tökéletes a fa, az asztal, a fogások, minden haladjon menetrend szerint, legyenek hibátlanok az ajándékok, de még a csomagolásuk is. Sokakban a megfeleléskényszer vette át a lelkiség szerepét. Ezt szimbolizálja a nagy ajándék, a tökéletes dekoráció – nem a jóleső, hanem a „mert karácsony van, és kell”-típusú – illetve előjön a lelkiismeret-furdalás miatti presszió is, hogy az elhanyagolt családtagokkal törődni kell, a maradék 362 napot bepótolni mindenkivel… Ezzel pont a lelki rész veszik ki, hiszen a tökéletes gyakorlatilag megvalósíthatatlan, a hajszolása és a kényszeres teljesítés pedig a valódi örömet öli meg. Karácsony közeledte ennek a célnak az elengedésére is tanít.
Mindenki magának teremti a karácsonyt, a lelkéből, szívéből kelti életre. Az ünnepre való hangolódás, az advent pontosan ezt a célt teljesíti be, ha engeded neki.