Dorottya, avagy a farsang dámája

Dorottya, avagy a farsang dámája

Dorottya, avagy a farsang dámája

CSOKONAI a vénlánycsúfoló farsangvég egykor kedves szent szüzétől, Dorottyától (febr. 6.) kölcsönözte vígeposza címadó hősnőjének nevét. Dorottya a négy „fő szűz” (virgines capitales) egyike volt, akit társnőivel, Antiókhiaí Margittal, Alexandriai Katalinnal és (Nikomédiai) Borbálával együtt a II. vatikáni zsinat (1968) mint költött személyt törölt a szentek sorából és a római naptárból.

Dorottya (Dorothea) legendája nem túl eredeti: naptári szomszédaitól kölcsönzött elemekből rakosgatták össze. Eszerint a keresztény római polgár Dorus (görög „ajándék”) és Thea („istennő”) három leánya közül a legkisebbként Kappadókiában látta meg a napvilágot. A helyi uralkodó beleszeretett, s mikor a leány mint Szent Ágnes vagy Ágota ellenállt, mondván, hogy ő Krisztus jegyese, forró ónnal teli kádba vettette, de Dorothea sértetlen maradt. Kilenc napot börtönben senyvedt. Ott angyalok táplálták, amitől szebb lett, mint valaha. Miután továbbra sem engedett hitéből, sőt, azt állította, hogy Krisztus kertjében szokott rózsát és almát szedni, kínzói vasgerebennel szaggatták húsát, mint Szent Balázsét, mellét fáklyákkal égették, mint Ágotáét. Mielőtt lefejezték (303 körül), bírája gúnyosan azt kérte tőle, hogy égi jegyesétől küldessen néki azokból a rózsákból, almákból. A kivégzés után egy égi gyermekküldönc meg is jelent a bírónál egy virágokkal és gyümölcsökkel teli kosárral. Az megtért a csoda láttán, dicsérve Dorottya Istenét, hogy februárban rózsát és almát küldhet neki.

Dorottya, a „Tavaszi Rózsa” – így hívták segítségül a hozzá imádkozók- e csoda révén lett a kertészek és virágárusok védőszentje. Attribútuma a virágos, gyümölcsös kosár volt, s nevenapján virágot és almát szenteltek a templomokban (Balázs-napi szokás kölcsönzése ez is). A februári rózsa-csoda csak a mi európai szemünket kápráztatja el. Szűkebb pátriájának kies tengerpartjain a februári rózsanyílás aligha ment ritkaságszámba. Közel járunk az igazsághoz, ha a Tavaszi Rózsának becézett „Istennői Ajándékban” – ezt jelenti a szent neve – a régi rómaiak tavaszistennőjét, Flórát véljük felismerni (emlékezzünk, Rómában február 10. volt a tavasz első napja!). Róma nevezetes volt rózsakultuszáról, az örök Város egyik titkos szent neve is Flóra („virág”) volt. Jól ismert sztereotip zsánerkép a hanyatlás korából a fonnyadt rózsakoszorú, amely az élvhajhász római homlokát övezi. Nem csoda hát, hogy az üdvözülést hirdető ősegyház a „bűnös” virágot igyekezett megszabadítani a kártevő képzettársításoktól, és a földi paradicsomból a mennyei édenkertbe ültette át.

Dorottyát nemcsak a virág-, hanem a gyermekkertészek, a várandós és a szülő nők is segítségül hívták, akárcsak szomszédait: Brigittát, Szűz Máriát és Ágotát; ez is római származására vall (l. Juno, Diana).

Említésre érdemesek az egykori Dorottya-napi szokások. A középkor végétől diákok, céhek adták elő a vértanú dramatizált élettörténetét, mely később farsangi elemekkel bővült (Dorottya-játék). A szűz vértanúk legendái, kegyes mondanivalójuk ellenére telis-tele vannak pajkos gondolatokat ébresztő elemekkel (ostromló szerelmesek, bordélyház, félmeztelen szüzek kínzatása és hasonlók). A felvidéken Dorottya-napkor az asszonyok nem varrhattak – vő. a húshagyói fonástabuval – és ha esett, örültek a juhászok, mert ez azt jelezte, sok juhtejre számíthatnak (ez ismét a tejszimbolikát, a pásztorszent Balázs és a dajka Ágota személyét vonja be a képbe).

 

Forrás: Jankovics Marcell – Jelképtár

A kép forrása:

Arioso

 

Az oldalon sütiket használunk, melynek segítségével oldalunk látogatottságát mérjük, valamint a közösségi portálokon található oldalainkhoz való gyors hozzáférést biztosítjuk. A sütik segítségével információkat osztunk meg hirdetési, közösségi média és elemző partnereinkkel a weboldalunk, illetve közösségi oldalaink használatáról, melyek alapján statisztikák, illetve hirdetések készülhetnek. A weboldal további használatával beleegyezel a sütik használatába. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás