Keresés az oldalon

4 ok, amiért Te is kezdj el meditálni + pár tipp, hogyan vágj bele

4 ok, amiért Te is kezdj el meditálni + pár tipp, hogyan vágj bele

A meditáció nemcsak afféle spirituális „úri huncutság”, hanem nagyon is aktív segítője az emberi elmének, testnek és léleknek. Aki esetleg nem hisz benne, vagy fél attól, hogy ez valamiféle ezoterikus balgaság, azt is kellemes meglepetés éri majd a cikket elolvasva. Ugyanis SEMMI földöntúli nincs a meditálásban, viszont számos ponton hozzájárulhat a testi-lelki jóllétedhez.

Nézzük is, melyek ezek!

#1. Meditációval mérsékelheted a stresszt és a szorongást

A min­den­na­pi stressz­ről manap­ság már a tudó­sok sem csak fel­té­te­le­sen beszél­nek, szá­mos kuta­tás bizo­nyí­tot­ta be ugyan­is, hogy mind a men­tá­lis, mind pedig a fizi­kai egész­sé­get nega­tí­van befo­lyá­sol­hat­ja a stressz. Ez a stressz által bein­dí­tott fizi­kai folya­ma­tok miatt van. Első kör­ben, meg­nö­ve­li a szer­ve­zet­ben a kor­ti­zol szint­jét, amit más néven stressz­hor­mon­nak is neve­zünk. Emiatt romol­hat az alvás­mi­nő­ség, és egy nega­tív spi­rál indul­hat el az ember­ben. A kial­vat­lan­ság még több feszült­ség­hez vezet­het, vér­nyo­más­nö­ve­ke­dést vált­hat ki, nem tesz jót a vér­cu­kor­szint­nek, illet­ve tar­tós szo­ron­gást vagy akár depresszi­ót is előidézhet.

Az elmúlt évek­ben több kuta­tás is fog­lal­ko­zott a medi­tá­ció jóté­kony hatá­sa­i­val, és ezek álta­lá­ban rámu­tat­tak a kor­ti­zol­szint­re gya­ko­rolt ked­ve­ző hatá­sa­i­ra és arra, hogy a folya­ma­tos stressz­ből kiala­kult szo­ron­gás szint­je is csök­kent­he­tő álta­la. Sőt, két kuta­tás arra is iga­zo­lást talált, hogy a stressz­ből adó­dó nega­tív tüne­tek, pl. gyul­la­dá­sok is vissza­szo­rul­tak a vizs­gált, rend­sze­re­sen medi­tá­ló egyé­nek szervezetében.

#2. A meditáció segít javítani az alvásminőséget

Köszönhetően stressz­ol­dó hatá­sa­i­nak, a medi­tá­ció az alvás­ra is ked­ve­ző hatást gya­ko­rol. Amennyiben nem fizi­kai okai van­nak a rossz alvás­nak, nagy­részt a stressz vált­ja ki a pihe­nés­sel kap­cso­la­tos zava­ro­kat. Ez azon­ban old­ha­tó medi­tá­ció útján, így köz­ve­tett hatás­ként, az alvás­mi­nő­ség is javul­hat általa.

Alapvetően a gyógy­nö­vé­nyes pár­nák is az ella­zu­lást és köz­ér­zet­ja­ví­tást segí­tő képes­sé­ge­ik miatt tud­nak segí­te­ni a könnyebb elal­vás­ban. Népi meg­fi­gye­lé­sek alap­ján a tuda­to­san erre a cél­ra, meg­fe­le­lő arány­ban alkal­ma­zott gyógy­nö­vé­nyek illa­tá­nak belé­leg­zé­se, illet­ve a tön­köly­pely­vá­ból kiára­dó kova­sav is a jobb alvást, feszült­ség­ol­dást segítik.

#3. Támogatja az egészséges szellemi működést

Már napi 12–15 perc medi­tá­ció is növe­li az agy vér­el­lá­tott­sá­gát több kuta­tás sze­rint, a rend­sze­res medi­tá­lás, jógá­zás pedig érez­he­tő mér­ték­ben segí­ti javí­ta­ni a kon­cent­rá­ci­ós képes­sé­get. Ez tapasz­tal­ha­tó pél­dá­ul a min­den­na­pi prob­lé­mák keze­lé­se során is, a szel­le­mi egyen­súly ugyan­is segít, hogy az ember ne feszül­jön rá min­den apró­ság­ra, és hig­gadt, átgon­dolt dön­té­se­ket tud­jon hoz­ni. Szintén kuta­tá­sok ered­mé­nye­it figye­lem­be véve kije­lent­he­tő emel­lett az is, hogy a medi­tá­ció álta­lá­ban véve javít­ja a kog­ni­tív funk­ci­ó­kat, és meg­elő­zés lehet a memó­ria­za­va­rok ellen is.

#4. A rendszeres meditáció az önismereti úton is segíthet

A medi­tá­lás egy­faj­ta gon­do­lat nél­kü­li befe­lé figye­lés, mind­ful­ness-álla­pot, azaz a pil­la­nat­ban léte­zés. Az önis­me­re­ti utat jel­lem­ző­en gátol­ja a túl sok gon­dol­ko­dás, „túl­agya­lás”, hiszen az ember sok­szor a feles­le­ges gon­do­la­tok­tól nem veszi ész­re azt, ami iga­zán fon­tos, így nem tud iga­zán kap­cso­lód­ni magá­val, nem tud­ja tisz­tán értel­mez­ni azt, aki ő való­já­ban. A rend­sze­res medi­tá­ció segít „a fej” kitisz­tí­tá­sá­ban, illet­ve, bizo­nyos medi­tá­ci­ós típu­sok magát az önis­me­re­ti folya­ma­tot is támogatják.

Hogyan tudod a meditációt egyszerűen a mindennapjaid részévé tenni?

Nem kell túlbonyolítani és komoly szertartásosságra gondolni a meditációt illetően, hiszen egészen egyszerűen beilleszthető a mindennapokba, hogy Te is megtapasztald a felsorolt jótékony hatásait.

Kijelölhetsz pl. egy célt, amit el sze­ret­nél érni vele, de azért ne legyen lehe­tet­le­nül konk­rét. Pl. olyan célt ne tár­síts a medi­tá­ci­ó­hoz, hogy meg­ta­lá­lod a sze­rel­met, de olyat min­den­képp, hogy mond­juk nyu­god­tab­bá, kiegyen­sú­lyo­zot­tab­bá válj a min­den­nap­ja­id során a medi­tá­ció hatására.

Első kör­ben érde­mes a veze­tett medi­tá­ció mel­lett dön­te­ni, ami nem enge­di, hogy a fóku­szod elsza­lad­jon más­fe­lé – jel­lem­ző ugyan­is a medi­tá­lók köré­ben, hogy az első idő­szak­ban folya­ma­to­san jön­nek a külön­bö­ző gon­do­la­tok, nyil­ván­va­ló­an „mér­gez­ve” ezzel a medi­tá­ció folya­ma­tát. A YouTube-on szá­mos veze­tett medi­tá­ci­ót találsz, magyar és angol nyel­ven is.

Ha rend­sze­res­sé sze­ret­néd ten­ni az éle­ted­ben a medi­tá­ci­ót, akkor fon­tos, hogy egy napi rutin­ba be tudd illesz­te­ni. Itt a napi­ren­ded vedd ala­pul, hogy mikor tudsz rá időt szán­ni. Pl. ha reg­gel van magad­ra 30 per­ced, abból 15-öt eltölt­hetsz medi­tá­ci­ó­val, vagy ha este tudsz kisza­kad­ni, akkor oda illeszd be. Így rövi­de­sen beépül majd a szo­ká­sa­id közé, és ter­mé­sze­tes­sé válik, hogy meditálj.

Vannak, akik­nek a kör­nye­ze­tük for­má­lá­sa segít ráhan­go­lód­ni, pél­dá­ul gyer­tyák­kal, füs­tö­lők­kel vagy medi­tá­ci­ós pár­ná­val. Fontos tud­ni, hogy ezek mind hasz­no­sak lehet­nek, a medi­tá­ci­ós tér kel­le­mes és fon­tos, de nem köte­le­ző. Az a lényeg, hogy egye­dül és nyu­god­tan el tudj vonul­ni arra a 10, 20 vagy akár 60 perc­re, amit medi­tá­ci­ó­val töltesz.