Babika nem volt óvó­dás. Szeretett vol­na óvo­dá­ba jár­ni, de a tanyát, az azt kör­be­öle­lő cso­dát, a nagy­ma­má­ja szár­nyai alatt nevel­ked­ve tapasz­talt mese­vi­lá­got nem tud­ta és nem is akar­ta fel­cse­rél­ni egy szá­má­ra isme­ret­len, más világ­ra. Sokszor pró­bál­ták haza­vin­ni, kecseg­tet­ték szebb­nél szebb ígé­re­tek­kel, de ő gyer­me­ki makacs­ság­gal ragasz­ko­dott füg­get­len, sza­bad éle­té­hez mely­ben oly maga­biz­to­san moz­gott. Nagymamájának, Mámikának… Tovább