0
0 Ft

  • A kosár üres.

    Nincs egyetlen termék sem a kosarában.

Szénafüvek Családi Manufaktúra gyógynövényes párnák - Gyógynövényes párnák szakértőktől, szeretettel.

Keresés az oldalon

Mackó úr

Mackó úr

Közismert hie­de­lem sze­rint ha a med­ve gyer­tya­szen­te­lő­kor meg­lát­ja az árnyé­kát, elnyú­lik a tél, de ha nem, korai tavasz­ra szá­mít­ha­tunk. CLAUUE GAIUNEBET fel­te­vé­se sze­rint ez a babo­na a nap­tár­rend­szer fél­re­ér­té­sé­ből szü­le­tett. A fran­cia tudós úgy véli, hogy a med­vé­nek nem nap­pal, hanem éjjel kel­le­ne meg­néz­nie az árnyé­kát, kide­rí­ten­dő, teli­hold van‑e vagy sem (már a fél­hold is… Tovább

Irány a kád! – Avagy otthoni wellness, gyógynövényekkel

Irány a kád! – Avagy otthoni wellness, gyógynövényekkel

Egy hosszú, téli átfa­gyos­ko­dott nap után nincs jobb érzés, mint nap végén bele­csob­ban­ni egy kád for­ró víz­be, és bele­me­rül­ni a gyógy­nö­vény­il­lat­ba. A gyógy­nö­vé­nye­ket vál­to­za­to­san, külön­bö­ző célok­ra alkal­maz­tuk, így a für­dő­zés­hez is készül­tek jól bevált keve­ré­kek, recep­tú­rák. Édesanyánk régeb­ben szé­na­mur­vá­val vagy tön­köly­pely­vá­val kever­te a külön­bö­ző szá­rí­tott füve­ket, majd natúr nyers­vá­szon­ból készült zsák­ba varr­ta, a tea­fil­ter­hez hason­ló­an… Tovább

Mindennapi babonáink

Mindennapi babonáink

Manapság csak legyin­tünk az ún. babo­na­sá­gok­ra, hol­ott ere­de­tü­ket a népi gyó­gyá­szat­ban és a bűbá­jo­sok házi orvos­lá­sá­ban is meg­ta­lál­juk. Némelyik népi gyógy­mód hóbor­tos­nak tűn­het, pedig gyak­ran orvo­si­lag igen­is meg­ala­po­zot­tak. Az orvos­sze­rek mel­lett a gyó­gyí­tók ráol­va­sá­so­kat és varázs­mon­dó­ká­kat is alkal­maz­tak: a gyógy­ere­jük­be vetett hit fon­tos lel­ki össze­te­vő­je volt a gyó­gyá­szat­nak. Napjainkban pla­ce­bo­ha­tás­nak nevez­zük, ha a beteg gyó­gyu­lá­sát… Tovább

Gyógynövényes párnák a gyermekgyógyász szemével

Gyógynövényes párnák a gyermekgyógyász szemével

Dr. Pető Gabriella cse­­cse­­mő- és gyer­mek­gyó­gyász, 12 éve prak­ti­zál házi gyer­mek­or­vos­ként Tiszaújvárosban. A gyógy­nö­vé­nye­ket rég­óta hasz­nál­ja és hasz­nos kiegé­szí­tő­nek tart­ja a hagyo­má­nyos orvo­si terá­pi­á­ban. Pácienseinek jó szív­vel ajánl­ja a Szénafüvek sópár­nát, amely­nek hatá­sa­i­ról, gye­re­kek­nél tör­té­nő alkal­maz­ha­tó­sá­gá­ról kér­dez­tük, külö­nö­sen a téli lég­úti meg­be­te­ge­dé­sek ide­jén. Mióta alkal­maz­za a gyógy­nö­vé­nye­ket a pra­xi­sá­ban? Már egye­te­mis­ta korom­ban érde­kelt a népi… Tovább

Mágikus szilveszter

Mágikus szilveszter

Az esz­ten­dő utol­só nap­ja, szil­vesz­ter, a nép­hit sze­rint mági­kus erő­vel bír és szá­mos, az embe­ri élet­re, az állat­ál­lo­mány­ra és a ter­més bősé­gé­re vonat­ko­zó szo­kást, hie­del­met von maga köré. A lányok gom­bóc­fő­zés­sel, ólom­ön­tés­sel tuda­ko­zód­tak jöven­dő­be­li­jük neve, fog­lal­ko­zá­sa után, vagy fér­fi­nad­rá­got rej­tet­tek pár­ná­juk alá, hogy meg­ál­mod­ják ki lesz a vőle­gé­nyük. Ha pedig sót­lan pogá­csát sütöt­tek és azt… Tovább

Nem félünk a farkastól, nem esz meg csak megkóstol!

Nem félünk a farkastól, nem esz meg csak megkóstol!

- Azon a télen tör­tént, ami­kor még kis­lány vol­tam s emlék­szem, olyan nagy tél volt, hogy a hideg­ben lefa­gyott a sza­ma­rak füle s még a szar­vuk is. – Akkor tanul­tad azt a vic­ces far­ka­sos éne­ket is? – Igen, akkor, de mesé­lem nek­tek szé­pen az ele­jé­től – moso­lyo­dott el édes­anyánk. Tátika bejött értünk a város­ba. A hószánt a… Tovább

Kinek az életét éled?

Kinek az életét éled?

Pörög az éle­ted, jó tár­sa vagy a párod­nak, jó szü­lő­je a gye­re­ked­nek, jó gye­re­ke a szü­le­id­nek. Jó mun­ka­társ a mun­ka­he­lye­den, ha vál­lal­ko­zol ott is jó vagy mert min­dent határ­idő­re tel­je­sí­tesz. Jó szom­széd mert min­dig meg­hall­ga­tod kivel mi tör­tént és ha segí­te­ni kell te vagy az első aki meg­te­szi. Jó barát is vagy mert meg­hall­gatsz, meg­ér­tesz,… Tovább

Luca napja, avagy népi hiedelmek a Boszorkányok napjáról

Luca napja, avagy népi hiedelmek a Boszorkányok napjáról

Az év utol­só hónap­já­ra szá­mos ünnep és hagyo­mány jut, de talán a decem­ber 13‑i Luca nap­ját öve­zi a leg­több hie­de­lem és nép­szo­kás. A nap­tár­re­for­mot meg­elő­ző­en – a Gergely-nap­­tár élet­be­lé­pé­se, azaz 1582 előtt – Luca nap­já­ra esett a nap­for­du­ló. Ilyenkor volt a leg­hosszabb az éjsza­ka, a leg­rö­vi­debb a nap­pal. Ezen a napon első­sor­ban a tyú­kok ter­mé­keny­ség varázs­lá­sa… Tovább

Baka Juli állj fel

Baka Juli állj fel

Babika nem volt óvó­dás. Szeretett vol­na óvo­dá­ba jár­ni, de a tanyát, az azt kör­be­öle­lő cso­dát, a nagy­ma­má­ja szár­nyai alatt nevel­ked­ve tapasz­talt mese­vi­lá­got nem tud­ta és nem is akar­ta fel­cse­rél­ni egy szá­má­ra isme­ret­len, más világ­ra. Sokszor pró­bál­ták haza­vin­ni, kecseg­tet­ték szebb­nél szebb ígé­re­tek­kel, de ő gyer­me­ki makacs­ság­gal ragasz­ko­dott füg­get­len, sza­bad éle­té­hez mely­ben oly maga­biz­to­san moz­gott. Nagymamájának, Mámikának… Tovább

Zselyke, a tacskólány

Zselyke, a tacskólány

Nem volt neve, csak egy nyúl­ket­re­ce. Abban ten­get­te kilá­tás­ta­lan, szűk­re sza­bott kis éle­tét. „Gazdája” úgy ter­vez­te, mini­má­lis befek­te­tés­sel nagy hasz­not fog neki hoz­ni ez a kis lény. Nem ete­ti túl, víz és szá­raz kenyér­héj bőven elég, sza­po­rít­ja, ahány­szor csak tud­ja, utá­na meg… És itt meg­sza­kad ez a „gyö­nyö­rű­en” kita­lált, nagy hasz­not hozó tör­té­net, ugyan­is az élet… Tovább